2008. február 14., csütörtök
2008. február 13., szerda
Elmélet 2
- Bármi ami megtörténhet, meg is történik.
- Bármi, ami megtörténés közben valami más megtörténését is maga után vonhatja, valami más megtörténését is maga után vonja.
- Bármi, ami megtörténés közben maga után vonhatja, hogy újra megtörténjen, újra meg is történik.
Noha nem feltétlenül ebben a sorrendben.
Elmélet
Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.
(Galaxis Útikalauz stopposoknak)
2008. január 27., vasárnap
Poem 2
Imitt egy gála éj
A vég-évek magányaiban!
Angyalnép, könnyben ázva, mély
Fátyol közt, szárnyasan
Szinházban ül, drámát akar,
Reményt és rémeket,
Mig szférák zengnek, büszke kar,
Szeszélyes éneket.
Ezer isten-formáju báb
Súg-búg a szinpadon,
S ling-leng idébb-odább,
Jő, s puszta bábként megy vakon,
Amint formátlan odafönt
Nagy erők mozgatják a színt;
Kesely-szárnyuk csapkodva önt
Láthatatlan kínt!
Óh bolond dráma! nem feled
Örökre aki lát!
Hogy űzi folyton a tömeg,
S nem éri, fantomát,
És körben űzi, s visszatér,
Nem éri sohase;
Bűn, őrület és szenvedély:
Ebből áll a mese!
De ím, egy csúszó rémalak,
Mint vérpiros gomoly,
Előgyürűz a szinfalak
Magányaiból.
Jön! - jön! - és a bábok soka
A Csúszók étke lesz.
Sír a szeráf: férgek foga
Emberek vérével veres.
A lámpa - a lámpa mind kihal!
S lehull a remegő
Formákra, zúgva, mint vihar,
A függöny, a szemfedő.
Az angyalnép sápadva föláll
S szól, míg fátylával időz:
"Ez az »Ember« című dráma volt,
S a Győztes Féreg a hős."
E. A. Poe
(Babits Mihály fordítása)
2008. január 22., kedd
Poem 1
LEE ANNÁCSKA
Sok-sok hosszú esztendeje már
Tengerpart bús mezején
Élt egy kis lány - ismerhetitek
Lee Annácska nevén
S csak azzal a gondolattal élt,
Hogy szeret s szeretem én.
Gyermek volt s gyermek voltam én
Lee Annácska meg én.
De szerelmünk több volt mint szerelem
Tengerpart bús mezején -
Irigyeltek még az angyalok is
Fenn a felhők tetején.
S ez lett oka, hogy, sok éve már,
Tengerpart bús mezején
Felhők közül jött egy csunya szél
S meghült Annácska, szegény;
S elvitték úri rokonai
S egyedül maradtam én:
Koporsóba csukták el őt
Tengerpart bús mezején.
Irigyeltek az égi angyalok,
Hogy boldogabb ő meg én,
Az lett oka (mind jól tudjuk ezt
Tengerpart bús mezején),
Hogy jött felhőből éjjel a szél
S meghült s meghalt szegény.
De szerelmünk több volt, mint soké,
Ki nagyobb, mint ő meg én,
Okosabb, mint ő meg én
S sem az angyalok a felhők felett,
Sem az ördögök tenger fenekén
Nem tehetik, hogy szívtől a szív,
Elváljunk, ő meg én.
Mert ha kel a hold, nekem álmokat hord,
Annácska küldi felém;
S csillag ha ragyog, már véle vagyok.
Annácska szemét lesem én;
S igy az éj idején veled éldelek én,
Jegyesem, szivem élete, szép kicsikém,
Melletted a sír fenekén,
Tengerpart bús mezején.
E. A. Poe
(Babits Mihály fordítása)
2008. január 21., hétfő
Death Note
Mit ne mondjak, érdekes egy darab...
A történet lényegében annyi,h egy srác talál egy füzetecskét - amire az van ráírva,h Death Note-,
és mint később kiderül, amit az egyik halál isten dobott le a földre. Mivelhogy unatkozott.
A füzet am. úgy működik, h beleírod a halálra jelölt illető nevét és opcionálisan a halálának időpontját, nemét, és az azt megelőző cselekedeteit.
Ezek után érthető, h a főhősünk meg van róla győződve, h meg kell váltania a világot, és újat létrehozni, aminek mellékesen ő lenne az istene. Ejjjj... :-/
És persze vannak, akik ezt meg akarják akadályozni.
Érdekes...

