Az emberi hülyeségről

http://bash.hu/38462

http://bash.hu/

Gondolatok

Mi értelme a tükröt vádolni,
ha nem tetszik amit látsz
(Gogol)

A tükör nem a valóság felismerésének eszköze,
hanem annak elhomályosításáé. (Ryokuu Saitou)

Nem kell Cézárnak lennünk,
hogy megértsük Cézárt. (Max Weber)

Élj egyedül gonoszság, és gond nélkül,
mint egy elefánt, az elefánterdőben. (Buddha)

Amit az egyén alkot,
azzal önmagát fejezi ki,
ahogyan az egyén saját génjeinek kifejezése.
Erre emlékszem. (Richard Dawkins)

Az élet és a halál követik egymást,
Mint egy marionett a színpadon,
Ha elszakad a zsinór, szétesik.
(Zeami)

Ha egyedül alszol, sosem fogsz olyan
szörnyen kinézni, mint egy hulla. (Konfúciusz)

Amíg nem ismered az életet, hogyan
ismerhetnéd a halált? (Konfúciusz)

Általában nem döntéseink
okozzák vesztünket,
hanem ostobaság, vagy
megszokás. (La Rochefoucauld)

Az emberi test olyan gép, amely saját rugóit
mozgatja. Egy élő örökmozgó. (La Mettrie)

A madarak magasan az égben bújnak el,
a halak mélyen a vízben rejtőznek.
(Ryokuu Saitou)

Néhányan tükörbe néznek,
és nem látnak gonoszt.
Mert nem tükrözi vissza a gonoszt,
hanem létrehozza.
Ezért, a tükörben lefelé kell nézni,
nem magunkra. (Ryokuu Saitou)

Screenshot - no comment

Linux vs Windóz

na ehez hol van a májkroszoft?

Oldtimer

Aki tud hasonló autót olcsón, az legyen oly kedves és értesítsen!

Elmélet 2

1. Bármi ami megtörténhet, meg is történik.
2. Bármi, ami megtörténés közben valami más megtörténését is maga után vonhatja, valami más megtörténését is maga után vonja.
3. Bármi, ami megtörténés közben maga után vonhatja, hogy újra megtörténjen, újra meg is történik.

Noha nem feltétlenül ebben a sorrendben.

Elmélet

Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni és valami más, még bizarrabb ,még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét.


Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.

(Galaxis Útikalauz stopposoknak)

Poem 2

A GYŐZTES FÉREG

Imitt egy gála éj
A vég-évek magányaiban!
Angyalnép, könnyben ázva, mély
Fátyol közt, szárnyasan
Szinházban ül, drámát akar,
Reményt és rémeket,
Mig szférák zengnek, büszke kar,
Szeszélyes éneket.

Ezer isten-formáju báb
Súg-búg a szinpadon,
S ling-leng idébb-odább,
Jő, s puszta bábként megy vakon,
Amint formátlan odafönt
Nagy erők mozgatják a színt;
Kesely-szárnyuk csapkodva önt
Láthatatlan kínt!

Óh bolond dráma! nem feled
Örökre aki lát!
Hogy űzi folyton a tömeg,
S nem éri, fantomát,
És körben űzi, s visszatér,
Nem éri sohase;
Bűn, őrület és szenvedély:
Ebből áll a mese!

De ím, egy csúszó rémalak,
Mint vérpiros gomoly,
Előgyürűz a szinfalak
Magányaiból.
Jön! - jön! - és a bábok soka
A Csúszók étke lesz.
Sír a szeráf: férgek foga
Emberek vérével veres.

A lámpa - a lámpa mind kihal!
S lehull a remegő
Formákra, zúgva, mint vihar,
A függöny, a szemfedő.
Az angyalnép sápadva föláll
S szól, míg fátylával időz:
"Ez az »Ember« című dráma volt,
S a Győztes Féreg a hős."

E. A. Poe

(Babits Mihály fordítása)